Meggypiros, citromsárga, égszínkék – sok színt ill. színárnyalatot kötünk konkrét dolgokhoz. A színek segítenek, hogy könnyebben észrevegyük, felismerjük és megjegyezzük a tárgyakat.

Hol vannak a színek?

A körülöttünk lévő világot színesnek látjuk, ami a szemünk és az agyunk közös munkájának köszönhető. De vajon hogyan látjuk ezeket a színeket? A tárgyakra eső fény egy része elnyelődik, másik része visszaverődik, ami szemünkbe jutva eléri a retinában lévő idegsejteket, amelyek az információt az agyba továbbítják. Kétféle ilyen sejt van az emberi ideghártyában, a csapok, amelyek a világos és a pálcikák, amelyek a sötét adaptáció (fényviszonyokhoz való alkalmazkodás) eszközei.

Színérzékelés

A körülbelül hatmillió csap az éleslátás helyének centrumában koncentrálódik. Amikor ránézünk valamire, a fény ezen a ponton egyesül, éles és színes képet adva. Jó színlátás esetén háromféle csap van a szemben. Ezekben a fény hullámhosszától függően a vörös, a zöld ill. a kék pigment aktiválódik, így látjuk ezeket a színeket, valamint ezek keverékeit.

A pálcikák rosszabb fényviszonyok mellett működnek. Ilyenkor nem látunk színeket, csak szürkés körvonalakat. A pálcikák a centrumtól távolabb helyezkednek el. Segítik a perifériás látást és úgy működnek, mint a mozgásérzékelők.

A jó színlátók (trichomat) szemében mindhárom csap megtalálható a megfelelő arányban. Előfordulnak azonban hibák, a férfiak 8, a nők körülbelül 1 százalékánál. Ezek az eltérések különböző fokúak lehetnek.

Színtévesztés:

Ha minhárom csap megtalálható, de az egyik nem megfelelő arányban, akkor lehet

• Protanomália: vörösszín-tévesztés
• Deuteranomália: zöldszín-tévesztés
• Tritanomália: kékszín-tévesztés;

Színvakság

• Dichromatia: az egyik receptor hiányzik, csak két típusú csap van jelen
  • Protanopia: vörösszín-vakság
  • Deuteranopia: zöldszín-vakság
  • Tritanopia: kékszín-vakság;
• Monochromatia: ha csak egyféle típusú receptor (általában a kék) van a szemben
• Achromatia minden csap hiányzik, az illető egyáltalán nem érzékel színeket

A fentiek közül a leggyakoribb, mintegy a színtévesztők (veleszületett) felének deuteranomalia-ja van, azaz a vörös-zöld színtévesztése.

A színlátászavar lehet öröklött, vagy szerzett, sérülés, esetleg a macula (éleslátás helye) betegsége következtében.

Miért fontos, hogy milyen a színlátásunk?

Azon túl, hogy a világot színesebbnek látjuk, hogy a ruhánk és a kiegészítők árnyalata jobban passzol, hogy bele tudunk feledkezni egy naplementébe, vagy átérezzük egy festmény színeiben rejlő mondanivalót, az élet számos egyéb területén is lényeges szerepe van. A színlátás fontos a gépjárművezetői engedély, a fegyverviselési alkalmasság és bizonyos munkakörök esetében is, ezért már pályaválasztás előtt érdemes elvégezni az erre vonatkozó vizsgálatot.