Allergológia

allergoligia_immunologiaAz allergia az immunrendszer túlzott védekező reakciója olyan anyagokkal szemben, amelyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezetünkben. Ezeket az anyagokat nevezzük allergéneknek, mint például a pollenek, állati szőrök, atkák, penészspórák, bizonyos állatok mérgei, mikroorganizmusok, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek stb.

Enyhébb esetben túlérzékenységi reakció jelentkezik. Ennek a tünetei igen változatosak lehetnek, attól függően, hogy milyen úton jut az allergén a szervezetbe és mely szervet érinti. Így megkülönböztetünk légúti-, bőr- és tápcsatorna allergiát.

Súlyos esetben az allergia nem lokalizált, egy szervet érintő, hanem kiterjed az egész szervezetre, anafilaxiát, életveszélyes állapotot okozva.

Az allergia ma már szinte népbetegség, egyes becslések szerint minden harmadik embert érint. Kialakulásában nagy szerepet játszanak a környezeti tényezők éppúgy, mint az örökletes hajlam. A családi anamnézis azért is fontos, mert következtethetünk belőle a betegség kialakulásának kockázatára.

 

Mikor érdemes allergiára gyanakodni?

Légúti: A levegő útján terjedő allergének egyrészt a légutak heves reakcióját, mint orrfolyás, tüsszögés, nehézlégzés, köhögés okozhatják, másrészt a szaruhártya gyulladását okozhatják.

Bőr: A bőr viszketése, kipirosodása, elváltozása is lehet allergiás reakció következménye.

Tápcsatorna: Itt elsősorban az élelmiszerek okozta allergiát értjük. Bizonyos élelmiszerek fogyasztása hányást, hasmenést, hasi fájdalmat, puffadást stb. és bőrreakciót válthat ki.

A tünetek minden esetben orvosi kivizsgálást igényelnek. A kezelés sokszor összetett folyamat, bizonyos esetekben több szakorvos együttműködését igényelheti.

Immunológia

Az immunrendszer szervezetünk legfontosabb védekező szerve, amely biztosítja a környezethez való alkalmazkodást és a szervezet egységét, védelmét a külső-belső támadásokkal szemben. Sejtjei és szervei rendszert képeznek. Felismeri a sajátot, megkülönbözteti az idegentől vagy a kórosan megváltozottól. A veleszületett immunitás az első védelmi vonal. Az innen származó információk alapján már specifikus immunválasz alakul, mely intenzív, meghatározott idegen anyagra specifikus, és természetesen tartós. A szerzett immunitásra a születést követően teszünk szert, ami lehet természetes vagy mesterséges (védőoltás).

A szervezetbe behatoló idegen anyagot a specializált sejtek vagy felismerik, vagy a nyirokrendszeren addig vándorolnak, amíg megtaláljàk a felismerő sejtet. Ez a sejt azután a nyirokszervben szaporodni kezd (megduzzad a mandula, a hónalji nyirokcsomó). A működésre kész sejtek innen eljutnak a nagyvérkörbe és a behatolás helyére (ez a hazatalálás, a homing).

A kórosan túlműködő immunrendszer betegsègekben nyilvánul meg, ilyenkor a saját anyagot is idegennek tekinti és létrejönnek az autoimmun betegségek.

Bár az egészséges immunrendszerünk vizsgálata is fontos, mégis elsősorban a kóros működés vezet bennünket orvoshoz.